Lehet, hogy kétszer is elolvastad a címet, hátha rosszul olvasod, de nem. Akkor lehet, hogy rossz helyen jársz, ez nem az a blog, ahol… de mégis az. Biztosan megőrült ez a nő, hogy ilyen életellenes dologról ír, amikor már régóta köztudott, hogy a panaszkodás lehúzó szokás, és érdemes elkerülni.
A kérdés az, hogy azért nem panaszkodsz, és nem elégedetlenkedsz, mert mindennel békében vagy, esetleg azért, mert elkerülöd, legyűröd, hogy valami mást hitess el magadról, mint ami van?
És ez az előző mondat nagyon fontos mondat, ezen áll vagy bukik az egész!
Nem panaszkodás + béke = kiegyensúlyozottság
Nem panaszkodás + elnyomás = belső feszültség
Másik kérdés, mi a jobb, ha úgy teszel, mintha valami nem is lenne, vagy ha elismered, hogy az ott van és megváltoztatod?
Én utóbbi híve vagyok, mert a szőnyeg alá söprés élettani hatása nem túl jó!
A teljes cikket elolvashatod a blogban itt>>
Tetszett? Kérlek lájkold, vagy oszd meg!
